Tanévzáró 2021

2021 június 18-án kicsengettük az idei nyolcadikosainkat. Az udvaron tartott ballagás, búcsúztatás és búcsúzás megható volt és szívhez szóló.  Ez alkalommal a nyolcadikosok búcsúversét tesszük közzé, hisz a költeményben minden benne van...Istenn veletek végzősök, szerencsét kívánunk a továbbiakban!

Tisztelt Tanáraink, Kedves Diáktársaink, Drága Szüleink!

 

Kilenc év emlékei lepörögnek szemünk előtt: a rettegés, amikor elhangzik a „Scoateți o foaie!”, egy életre megtanultuk, hogy használd a Dexonline-t és hogyan keresd ki a cuvinte cheie-t a szövegből; a manipuláció eszközeit, a lírát és az epikát tudjuk szóról-szóra, a drámát pedig már gyakorlatban űzzük. A vonzás törvénye olyan, mint a hülyeség: nap, mint nap fellelhető az osztály minden területén. Szenvedtünk a képletekkel, az idegen szavakkal, s most utolsó feladatunkkal búcsúzunk sulinktól, mely így szól:

Írd meg egy lírai szöveg formájában, mi történt OB-s életed alatt.
Megjegyzés: pontot ér a szöveg témájához és a szövegtípushoz való igazodás, valamint a rím-ritmus szerkezetek használata.

 

Elbúcsúzunk iskolánktól, e
darab ma véget ért,
elhullajtunk pár
könnycseppet az itt töltött
évekért.
Ötvenegy diák ma
elhagyja az OB-t,
az udvaron sem tapossák többé
a hólét.

Visszanézünk most mind
kilenc évvel ezelőttre,
Mosolyogva gondolunk a
legelső délelőttre.
Tanci nénik, kik lépteinket egyengették,
a sok piros pontot boldogan jegyezgették.
Együtt ismertük meg az iskola
világát,
szívünk mélyén elhelyeztük

a tanítónők orcáját.

Később aztán:
Tancik helyét átvette
két hihetetlen oszi,
akik mindig vevők voltak
velünk mosolyogni.
Karjaikba fogadtak, nevelgetni
kezdtek,
igaz, néhanapján ordibálni
kellett.

Kuti tanár bácsi - nem csak, hogy a legkirályabb oszi,
neki is kellett ám a tesit
tanítani.
Óráin bizonyám volt nagy
lótás-futás,
pudingokat megkímélni nem volt bevett szokás!
Olyan rosszak nem lehettünk,
hiszen az ő haja sem
őszült;
köszönjük, hogy ilyen szuper oszinak
minősült!

Helga tanár néninek is kijutott a jóból,
„Scoateți o foaie!”- mondta nekünk
sokszor.
A kulcsszavakat bizony ki kellett
írni,
ezért nekünk gyakran kedvünk támadt
sírni.
Mindennek ellenére szeretjük az
oszikat,
megköszönjük nekik, hogy idáig
kibírtak.

Volt is mit kibírni!
Kilincseket törtünk nem egyszer, nem
kétszer,
ígyhát aztán hamar bajunk lett a
pénzzel.
Projektorragasztás, fűrészelés, fúrás,
bizony mindegyikre jutott pár kifogás.

Udvaron is voltunk, szedtük a
szemetet,
nem sokat, nem keveset, de
éppen eleget.
Sosem szellőztettünk,
szünetre sem mentünk,
ígyhát nem is csoda,
hogy ilyenek lettünk.


E két osztály volt a tanárok
réme,
meg is említjük ezt, pár sorban
mesélve:

Illessük pár szóval Teca tanár nénit,
ki sakkban tartotta mindkét osztály
népit.
Körbeutaztunk mi Kék bolygót, s Maszat
-hegyet,
így töltöttünk minden órát, száraz leckék
helyett.
Ha felmérőt hallottunk, fogunk
kocogtattuk,
ám utána tanárnőnkkel mindig jót
buliztunk.
Bizony nem vagyunk mi oly’ könnyű esetek,
Tudjuk, okoztunk pár kellemetlen percet,
szóval köszönjük a rengeteg türelmet -
Teca tanárnéninek emlékeinkben béreltünk is egy V.I.P helyet.
Kis pufulecekből nagy lütyők
lettünk,
tudjuk, óhaj, sóhaj, vágy sose
teljesül.

Ma kicsengették negyvenkét tanéve munkájából.
Utolsó alkalommal léptünk ki Jenő bácsi
órájáról.
Ahogy ön mondaná:
Ha a gépfegyvert a fejünkhöz is
fognák,
akkor sem tudnánk, melyik volt a legjobb
matekóránk.
S ha nagy pénzben kellene
fogadni,
bizony ilyen tanárt sosem fogunk
kapni.
Óráit a tanár bácsi humorossá tette,
sőt, még „Dani urat” is átengedte!

{taps a tanár bácsinak}


Ákos tanár bácsi, ki a földrajzot
tolta,
minden kőzetlemezt hiba nélkül
fújva.
Habár el kell, hogy búcsúznunk,
mi nem nagyon szomorkodunk,
sőt, örvendünk, hogy Rüsz Ákos tanított,
ujjongunk, hogy tanítványai voltunk!

Kecseti tanár úr volt egyik nagy
kedvencünk,
igaz néha csúnyán az
agyára mentünk.
A töriórák igazán jól
teltek,
hiszen minden témán volt egy vicces
jelleg.
Szomorú, de tudtuk, a búcsú bekövetkezik
valaha,
ezért kérjük, ne szomorkodjon
miatta!

Hosszú Tímea tanár néniről nem is
beszélve:
az angolt mi megtanultuk-
zenére!
Volt itt Wish you were here, meg egyéb
nóták,
ezért szerettük mi úgy az
angolórát!
Reméljük, mégsem mentünk a tanárnő
idegeire,
kívánjuk, hogy legyen neki további sok
szép éve!

Informatikából kinek rossz a
kedve,
Szőcs Annamária volt segítségre
benne.
Használtunk mi Word-ot, Powerpoint-ot,
Excel-t,
Ilyen jól töltöttünk mi el minden keddi
reggelt.
A tanárnőnek is köszönünk
mindent,
megérdemelne egy tábla csokit-
Kindert!

Fizika? Kémia? Nagy talány!
Ibolya tanárnő mégis
tudja,
melyiknek merre vezet kacskaringós
útja!
Tanárnő, mi voltunk az ön javíthatatlan
gyermekei,
de végül is csak sikerült tantárgyait
megszeretni.
Nem feledjük soha nevét,
óráit,
s kísérleti
csodáit.

A szerdát bizony azért
vártuk,
csak a technosz tanár nénit
lássuk!
Igen sokat
kiabáltunk,
de a kedves tanárnő mellett bármikor
kiállunk.
Köszönjük, hogy eltűrt
minket,
s szépítette
jegyeinket!

A vallástanárnőket is nagyon
szerettük,
habár idegeiket egy kissé
megettük.
Utólag ezért bocsánatot
kérünk,
s a tanárnőkről is csak jót
mesélünk.
Hiszen nincs is egyebet mit, csak jót
mondani,
köszönjük, hogy nem kellett oly’ sokszor hétre
jönni!

Boldogan elemeztük a rajzok színes
rétegeit,
de reméljük nem ettük meg a tanárnő
idegeit.
Ibolya tanárnő a mi
rajztanárunk,
akit minden egyes szerdán szívélyesen
vártunk.
Ha ügyesek voltunk, boldogsággal
telve
vihettük csillagos tízeseit
hazafele.

Bioszórán volt csak nagy az osztály
kedve,
Péter tanár bácsit mindenki szerette.
Tűrte ő az agyunk szülte
butaságokat,
de örökre megtanultuk a
kromoszómákat.
Barátunkként nevetett
velünk,
ellátta tanáccsal az
életünk.

Zeneórán megtanultuk minden jó dal
kellékét,
szívünkben őrizzük a tanár bácsi
emlékét.
Úgy szeretett minket, mint saját
gyermekeit,
Vicceivel letörölte bárkinek
könnyeit.
Ő mindig tudott belénk lehelni
kedvet,
ezért kérünk neki tíz másodperc
csendet.

{tíz másodperc csend + a lufik}


Az igazgatóságnak köszönünk minden
segítséget,
azt a tömérdeknyi megjavított
gépet.
Okoztunk pár nehéz
pillanatot,
de reméljük, megértük
az áldozatot.

És igen:
Útjaink most lehet, százfelé
válnak,
de reméljük, a végén célba is
találnak.
Útközben ha megállunk, majd ide
visszanézünk,
mert legyünk bárhol a világon,
idehúz egy részünk.


KÖSZÖNÜNK MINDENT!!!