A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét.

A népszokás szerint ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. 

Iskolánkban is libás- libazsíros- rajzolós- gágogós- éneklős nap volt, mintegy elfogadván cseléd módra, hogy lezárunk egy időszakot és kezdődhet egy újabb...